fig 1, fig 2, fig 3…

fig1 fig2 fig3 “A füge, fügefa vagy fikusz (Ficus) a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe és az eperfafélék (Moraceae) családjába tartozó nemzetség. A nemzetségbe rendkívül változatos fajok tartoznak: vannak közöttük fák, bokrok, folyondárok és epifita növények egyaránt. Általános törvényszerűség, hogy minél világosabb egy fikusz levele, annál fényigényesebb. Örökzöld, de a kisebb levelű fajták ősszel lehullatják néhány levelüket. Egyes fajok — mint például a közönséges füge (Ficus carica) — termése ehető gyümölcs. Másokat — mint például a szobafikuszt (Ficus elastica)dísznövénynektermesztenek. (http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%BCge)

“A füge 3-4 m magas bokrot nevel, amelynek arasznyi zömök törzse és szétterülő, laza koronája van. Levelei nagyok, öblösek (ezért látszottak alkalmasnak az “illetlen” testrészek elfödésére). Virága különös, ún. serlegvirágzat, ami leginkább egy diónyi bimbóhoz hasonló. Ez meghúsosodik, és 5-8 cm átmérőjű, zöld, barnás vagy lila, belül pirosas gyümölccsé érik.

Féltrópusi növény, amelyet – ennek megfelelően – meleg, napsütötte, szélvédett helyre, délre néző falak elé kell ültetni.

A talajban nem válogat, hiszen Afrika nyugati partjain még a homok megkötésére is használják. Megnő a sziklás, száraz talajokon is. Nálunk azonban – mint vendégnövénynek – mégis kedvezni kell neki, mert meghálálja a jó földet, a trágyát és a gyomtalanítást. Tartós szárazságban öntözni is kell, mert különben gyümölcsei aprók maradnak, sőt lerúgja Őket.

Kétéves, gyökeres növényeket ültessünk, mert ezek erednek meg a legbiztosabban. Az őszi ültetésű csemetéket alaposan öntözzük be és kupacoljuk fel földdel. Házilagos szaporítása is igen egyszerű: porbujtással minden lehúzott vesszejéből gyökeres növény lesz. Tömegesebben fásdugványozással is szokták szaporítani.

A kiültetett csemetét az első évben hagyjuk szabadon növekedni. A második év tavaszán a vesszőket a föld színéig visszavágjuk, és a fejlődő 5-6 hajtásból alakítjuk ki a részarányos bokrot, illetve a déli falhoz simuló sövényt. Az egészséges fügebokor a későbbi években sok új hajtást nevel. Ha ezek sűrűn állnak, akkor megritkítjuk őket, és a száraz ágakat tőből kimetsszük. Ha a vesszők visszafagynak, akkor a száraz részeket lombfakadás után vágjuk le.

A fügebokor a telepítés utáni 3-4. évben kezd el teremni. Az éves vesszőkön a rügyek későn, május közepén fakadnak ki, és ekkor már rajtuk vannak a kis fügék (“fügét mutatnak”). Többek között ezért se szabad a fügebokrot visszametszeni, mert akkor a termést metsszük le! Az áttelelt kis fügék augusztusra érnek be. A nyár folyamán azonban az új hajtás levélhónaljában is fokozatosan megjelennek a gyümölcskezdemények, amelyek októberig – ha hosszú és meleg az ősz – ugyancsak beérnek. 1983-ban például mind az első, mind a második termés bőséges volt. A be nem érett második termés a tél folyamán a hajtásokról lehull.

A mi fügebokraink kivétel nélkül adriai típusúak; ezek megtermékenyítés nélkül, mag nélküli gyümölcsöket érlelnek. A gyümölcsök aszalásra nem alkalmasak.

A déli országokból hozzánk kerülő, koszorúba fűzött, préselt füge a szmirnai típusú bokrokról származik. Ezek virágja megporzásra szorul, és ezt egy roppant apró rovar, a fügedarázs végzi el. Megtermékenyítés hiányában a termés éretlenül leesik a bokorról. Nálunk azért nem lehet az egyébként értékesebb szmirnai fügét termeszteni, mert a fügedarázs nem viseli el a mi hideg teleinket.

A fügének alig van kártevője és betegsége, tehát rendszeres növényvédelemre nem szorul.

Annál inkább kell ügyelni arra, hogy a termést viselő vesszők el ne fagyjanak, mert bizony a növény minden része fagyérzékeny, és -15 °C-nál hidegebb idő esetén a takaratlan fügebokrok súlyos fagykárokat szenvednek.

Ezért lombhullás után a fiatal bokrokat vegyük körül kukoricaszárral, náddal, szalmával, és az ágak közét töltsük meg falombbal. Az idősebb, terjedelmes bokroknál ez nagy nehézséget jelent, de nem is annyira szükséges. Tavasszal, a fagyok elmúltával a “télikabátot” vegyék le a bokorról.” (http://www.balintgazda.hu/minden-heten-szuret/oktober/fuge.html)

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: