primula újévre

primula1 primula2  “A primula először a XVII. században, Bauhinnál
szerepel. A terminus a latin primus kicsinyített alakja: els#ke (tavasszal korán nyíló virág). Szintén nyílásának idejéről nevezték el a magyarban József-napi virág és husitivirág néven, valamint szentgyörgyikének, szentgyörgyvirágnak (R. 1775: Csapó, 1807: MF0vK.), illetve tavaszkának, tavaszfűnek, tavaszi virágnak. Régi füvészeink ez utóbbi nevein említik. Ilyen Melius Herbáriumában (1578) a tavaszfű, tavaszhirdető fű, tavaszi első virág, tavaszt hozó fű (a németben is Osterblume, Aprilblume, Märzen), Beythe Istvánnál (Clusius pannóniai flóram0vének magyar nomenclatorában, 1583) „kása virág, tavaszi első virág; hoc est milii contriti flos, quod milii contrici, kása, ab ungaris appellati, colorem referat”. Azaz kásavirág, mert színe olyan, mint a köleskásáé. A Szenczi Molnár-, a Pápai Páriz- és a Baróti Szabó-féle szótárak (1604, 1708 és 1792), a füvészkönyvek sorában már Csapó (1775) is közli a kásavirág nevet. Erdélyben barátkása néven is ismerik. De nevezik csókaláb (R. XVI. sz.: czioka lab [Népünk és Nyelvünk. 1935], 1783: NclB.,1798: Veszelszki, 1807: MF0vK., 1843: Bugát, 1868: Ballagi, 1894: Pallas, 1902: Nyr. 31, 1925: MF.; N. MNy. 4: Hétfalu) néven is. Ilyen a névadási szemlélet háttere a Primula báránylábvirág hasonnevénél is. Erdélyben a kankalint nevezik macskaláb néven is (NyIrK. 34). Diószegiék a rózsás gerely elnevezést javasolták a csókaláb metaforikus terminus helyett (MF0vK.), amelyben a gerely utótag nyilván a latinból „lágyítódott”. Gólyamosó a Primula elatior neve (Kótyuk 84: gójamosó), amely Kárpátalján, Ráton (Csap és Ungvár vonalától délre) följegyzett népnyelvi elnevezés. Szintén az a tehéncsecsfű (NyIrK. 34: tehencsics ’Primula veris’) metaforikus terminus. Az erdélyi nevet az motiválta, hogy a kankalin lecsüngő kis sárga virágai emlékeztetnek a tehén tőgyére. Tyúkvadító ’Primula vulgaris’ a sárga kankalin nyilván népi megfigyelésen alapuló társneve tikvadító alakban Zalaszántón használatos. A Szigetközben a tyúkvadíttó (Kovács) a Glechoma hederacea: „a tikok megkergülnek tőlle”.  Rácz János: Egy virág nem tavasz (http://epa.oszk.hu/00100/00188/00034/pdf/128206.pdf)

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: